Krisztián Lisztes azért került kölcsönbe az Eintracht Frankfurttól a Ferencvároshoz, hogy több játéklehetőséghez jusson és tovább fejlődhessen. A fiatal támadó azonban eddig még nem lépett pályára tétmeccsen a Fradiban, mivel továbbra is izomsérülésekkel bajlódik – ugyanolyan problémákkal, amelyek Németországban is hátráltatták.
A 20 éves futballista a szezon hátralévő részére tér vissza nevelőklubjába. Lisztes tavaly hatmillió euróért szerződött Frankfurtba, ám nem tudott bemutatkozni a felnőttcsapatban, mindössze három alkalommal szerepelt a Regionalligában.
Timmo Hardung sportigazgató szerint a kölcsönadás célja, hogy Lisztes rendszeres játéklehetőséget kapjon, meccsformába kerüljön és tovább fejlődjön. A nagy tehetségnek tartott játékos így ismét egy ismert, számára biztonságos közegbe térhet vissza, egy csalódást keltő frankfurti év után, ahol nem tudta megmutatni tudását az első csapatban.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a nemzetközi futballszövetségek – vagyis a FIFA és az UEFA – az uniós joggal ellentétesen próbálták megakadályozni az úgynevezett Európai Szuperliga (ESL) létrejöttét. A döntés kapcsán számos kérdés merült fel: pontosan miben állt a Szuperliga jogi keresete, mit tartalmaz maga az ítélet, milyen gyakorlati következményei lesznek, és ami talán a legizgalmasabb: reális-e a Szuperliga megalakulása a határozat után. Ezekről a témákról beszélgettünk dr. Berzeviczi Attilával, az ügy szakértőjével, az FTC Labdarúgó Zrt. igazgatóságának elnökével.
– Milyen jogi lépést tett a Szuperliga a FIFA és az UEFA ellen?
A tizenkét alapító klub által létrehozott European Superleague Company SL – amelyből azóta tíz csapat visszalépett – 2021 áprilisában indított pert a madridi 17. kerületi kereskedelmi bíróságon. Ez a bíróság mintegy két és fél éve fordult előzetes döntéshozatalért az EU Bíróságához. A fő kérdések a következők voltak:
– összeegyeztethető-e az uniós versenyjoggal, hogy a FIFA és az UEFA szabályai előzetes engedélyhez kötik egy új, Európát lefedő klubtornát – például a Szuperligát?
– tiltja-e az EU joga azt a magatartást, hogy a FIFA és az UEFA szankciókat helyez kilátásba azon klubokkal és játékosokkal szemben, akik részt vennének egy ilyen sorozatban?
– és megfelel-e az uniós jognak az a FIFA-szabály, amely a jogokat kizárólag az UEFA-ra és tagszövetségeire ruházza, kizárva ezzel a klubokat és alternatív versenyszervezőket az értékesítésből?
– Mit mond ki a mostani ítélet?
A döntés szerint a FIFA és az UEFA piaci erőfölényben van, és nekik kell bizonyítaniuk, hogy fellépésük hatékonysági előnyökkel jár, és ezek a fogyasztók és a verseny szempontjából fontosabbak, mint az okozott károk.
A Bíróság azt is megállapítja, hogy a FIFA és az UEFA médiaszabályai alkalmasak arra, hogy korlátozzák a piaci versenyt:
– a klubok közötti versengést a közvetítési jogok értékesítésében,
– valamint a médiapiac más szereplőinek lehetőségeit is csökkentik, ami végső soron a fogyasztókat és a nézőket érinti hátrányosan.
Az ítélet szerint az előzetes engedélyezési rendszer és a szankciók rendszere akadályozza az uniós jog által védett szolgáltatásnyújtás szabadságát – mivel kizárhatja az új versenyszervezők piacra lépését.
Fontos azonban:
a Bíróság nem mondta ki, hogy a Szuperliga elindítható, és nem vizsgálta, hogy annak szabályai megfelelnének-e az uniós elvárásoknak.
A konkrét ügyben a spanyol bíróságnak kell döntést hoznia – ami nyilván hosszú évek kérdése.
– Mit mond az ítélet a médiás jogokról?
Érdekes módon erre alig tér ki bárki. A Bíróság szerint a spanyol bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy:
- a központosított értékesítés valóban átláthatóbb-e a vevők számára,
- és hogy a bevételek kimutathatóan alkalmasak-e „szolidaritási újraelosztásra” a kisebb klubok javára.
Magyarán: elméletileg akár a kisebb csapatok járhatnak jól.
– Megalakulhat a Szuperliga, és ha igen, mikor?
A projekt finanszírozását a JP Morgan amerikai befektetési bank biztosítaná – mintegy 4 milliárd eurós hitellel. Ez kötvénykibocsátásból és a jövőbeli médiabevételekből lenne visszafizetve.
Berzeviczi szerint azonban, mivel a nagy klubok többsége továbbra sem támogatja a tervet, és a jogi helyzet még hosszú ideig bizonytalan marad, a Szuperliga közeli indulása nagyon valószínűtlen.
Mint fogalmaz:
„jó eséllyel a Real Madridot és a Barcelonát a következő években továbbra is az UEFA-sorozatokban láthatjuk.”
Leave a Reply